Az igaz barátság talán abban mutatkozik, hogy nem kell mindennap találkozni, egymásról tudni, kéretlenül is keresni a másik társaságát ahhoz, hogy közel legyetek egymáshoz. Mert bármikor odavetődtök a másikhoz, minden változatlan és újrakezdhető. A Laci ilyen. Nekem. Még a főiskolán ültetett minket egymás mellé az élet. Azóta sok mindent láttunk, tettünk, hittünk, hazudtunk együtt. De egymásnak sohasem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.