A pad
2009.10.06. 13:07
Sokat ültem ezen a padon. Ültem egyedül, ültem kettesben. Figyeltem a tengert, mélyre szívtam a sós levegőt, hallgattam a sirályok veszekedését. Ez az a hely, ahol mindig békére leltem, történt bármi. Messze voltam az otthontól, de otthon voltam a messzeségben.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
pasztelszin 2009.12.30. 21:22:51
Szeretnék eljutni ilyen helyekre.
Idéztem egy másik bejegyzésből, névvel-címmel, remélem nem gond:) csak megragadott egy mondat.
Zsófi