Akkor szerettem bele a skót vidékbe menthetetlenül, amikor "legjobbjóbarátommal" nyakunkba vettük a világot, hátunkra meg a hátizsákot és leróttuk az utat - és tiszteletünket - az Alföldtől a Felföldig. Minden, amit korábban a képeslapokon, úti könyvekben láttunk visszaköszönt. Nem volt photoshop. Csak a tiszta, tükörsima valóság.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.