Crail halászfalu szintén nagyon különleges pont az életemben. A Skócia nyugati partjainál lévő, képeslapra illő (és arra is kerülő) falucska egyfajta szigetként funkcionált minden eddigi utam során. Ide jó volt megérkezni, jó volt megpihenni azon a bizonyos padon, jó volt beleszagolni a halszagú levegőbe, kagylóházakat túrni a parti homokban. Crail mesebeli hely. Az alábbi fotó a kikötőbe vezető úton készült. Leselkedni csúnya dolog, de az ember szeme akaratlanul is odavetődik egy nyitott ajtóra. Egy ilyen házban jó lehet ébredni. Jó lehet elaludni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.